Zsoldos-díj

Zsoldos-díj
Zsoldos-díj, Józsa Bálint szobrászművész munkája

A díjat az író halálának évében, 1997-ben alapította az Avana Egyesület és a Zsoldos-család, Salgótarján városának támogatásával, amely a HungaroConnak és az azon megtartott díjátadónak is otthont adott 2015-ig. (Az egyesület díjazottjai és a zsűri névsora itt található.) A Zsoldos-család 2020-ban átvette a díj gondozását az egyesülettől, és egy szakmai testületre támaszkodva új alapokra helyezte.

A megújult díjat minden év április 20-án, az író születésnapján adják át az előző évek legkiemelkedőbb alkotóinak – immár nemcsak regény és novella, hanem műfordítás kategóriában is. A legfontosabb változás azonban a zsánert érinti: a science fiction mellett a fantasy és a fantasztikum más területén megjelenő művek is nevezhetők lesznek. A nevezéssel kapcsolatos információk itt olvashatók.

A szakmai zsűri 2023-tól két részből tevődik össze. A magyar szerzős műveket egy hét fős zsűri bírálja el: Benczik Vera, H. Nagy Péter, Hegedűs Orsolya, Keserű József, Makai Péter Kristóf, Sohár Anikó és Szilárdi Réka. A legjobb fordított művek közül pedig egy három fős zsűri választja ki a legjobbakat: Lapis József, Orosz Anna és O. Réti Zsófia. A shortlist összeállítása során a szervezők az olvasóközönség és több tucat szakember jelöléseit veszik figyelembe, és a szakmai zsűri döntése mellett egy közönségdíjnak is teret biztosítanak.

A díjjal kapcsolatos szakmai döntéseket a Zsoldos-család képviselője a zsűrivel és hazai szakemberekkel egyeztetve hozza. A díj irodalmi szervezetektől, kiadóktól és intézményektől független.

A díj megújulásának kapcsán készített interjúk:

Merre tart a Zsoldos-díj (Spekulatív Zóna)

Merre tart a Zsoldos Péter-díj (SFmag) 

Szakmai zsűri

Benczik Vera

Irodalmár, az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa. Gyerekkora óta szenvedélye a science fiction, szakdolgozatát és doktori disszertációját is Ursula K. Le Guin munkásságából írta. Amerikai és kanadai irodalom- és kultúrtörténet témájú kurzusok mellett gyakran tart olyan szemináriumokat, melyek a science fiction vagy a populáris kultúra egy szeletét járják körbe. Jelenlegi kutatásai főképp a posztapokaliptikus történetek metaforikus térhasználatára összpontosítanak.

H. Nagy Péter

Irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató. Az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán végzett, a Comenius Egyetemen doktorált. A Pécsi Tudományegyetemen oktatott, majd a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán volt kutató, ott habilitált 2022-ben. Jelenleg a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense. Az Eruditio – Educatio főszerkesztője, a Prae tudományos szerkesztője, a Parazita könyvek sorozatszerkesztője. Turczel-díjas tudománynépszerűsítő, az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja. A kilencvenes évek óta foglalkozik a spekulatív fikció különböző változataival, elsősorban a sci-fivel, melyről számos elismert tanulmánya és könyve tanúskodik. Kutatásait széles spektrumban végzi, a populáris kultúra egyik leginvenciózusabb kutatójának tartja a szakma. Több mint húsz önálló könyve jelent meg, emellett lényeges kiadványok szerkesztője, illetve társszerzője; publikációinak száma meghaladja az ezret. Érsekújváron él.

Hegedűs Orsolya

Hegedűs Orsolya

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógusképző Intézetének adjunktusa, intézetvezetője, az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport tagja. Magyar nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakon végzett a nyitrai egyetemen, majd ugyanitt doktorált nem szláv nyelvek és irodalmak – hungarológia programon 2012-ben. Disszertációja, amely A mága szövedéke címen a Parazita-könyvek sorozatban jelent meg, a magyar fantasy irodalom tendenciáit járja körül. Érdeklődési területe az SF/F-en, a spekulatív fikción és a populáris kultúrán kívül kiterjed az angol nyelv oktatásmódszertanára is.

Keserű József

A komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense, az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja. 2009-ben doktorált irodalomtudományból az ELTE-n, majd 2016-ban habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. Korábbi érdeklődési területei (irodalomelmélet, kortárs irodalom, filozófia) az utóbbi években – nem függetlenül a Selye János Egyetemen kialakult nyitott szellemi légkörtől – újabbakkal (populáris irodalom és kultúra) bővültek. Jelenleg főként a spekulatív fikciós műfajok inter- és transzmediális vonatkozásaival, valamint a fantasztikus világok építésének kérdéseivel foglalkozik. Megjelent kötetei: Mindez így: Tanulmányok, kritikák 1999–2009 (2009), Az össze nem függő parkok (2011), Bevezetés az irodalomtudományba (2016), Lehetnek sárkányaid is (2021).

Interjú a Próza Nostrán

Lapis József

Lapis József

Irodalomtörténész, kritikus, az Alföld, a Prae, a Studia Litteraria és a Sárospataki Füzetek szerkesztője. Kutatási területei közé tartozik a modern és kortárs magyar költészet és a gyerekirodalom, de a spekulatív fikció körében is vannak tanulmányai. Doktori értekezésében a halál lírai megjelenítéseit vizsgálta a két világháború közötti magyar irodalomban. Jelenleg a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tudományos munkatársa és szakkönyvtárosa, korábban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozott tanársegédként. Legutóbbi kötete: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához (2022, Alföld Alapítvány).

Fotó: Bán-Horváth Attila

Dr. Makai Péter Kristóf 

Irodalomtudós és -kritikus, 2022 januárjától a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität égisze alá tartozó Rachel Carson Center for Environment and Society intézet Landhaus-ösztöndíjasa, jelenlegi kutatási területe a klímaváltozás az analóg és digitális játékokban. 2021-ben az esseni Kultúratudományi Intézet, 2018 és 2020 márciusa közt a växjöi Linné Egyetem kutatójaként dolgozott. Doktori címét a Szegedi Tudományegyetemen Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg, disszertációja az autizmus irodalmi ábrázolásait és kognitív irodalomtudományi jelentőségét vizsgálta.  A tudományos-fantasztikus irodalom kritikusaként és Tolkien-kutatóként írt tanulmányai a játékok és a világépítés kapcsolatát, annak lehetőségeit és buktatóit boncolgatja. Kritikusként az Ekultura.hu, Endless.hu, ill. a Próza Nostra online portálokon jelentek meg írásai a kortárs SF/F, a digitális és populáris kultúra témakörében, valamint szépirodalmi alkotásokról. Műfordítóként több hazai kiadónak dolgozott, illetve szakfordítóként az Élményakadémia munkáját segítette. 2013 óta a Mensa HungarIQa tagja.

Orosz Anna

műfordító, szerkesztő és kommunikációs szakember, a LibrAmore könyves podcast egyik tagja, valamint a Radiocafén is hallható könyves podcast és olvasókör, A csütörtöki könyvklub alapítója. Az elmúlt években interjút készített például Max Porterrel, Mathias Énard-ral, Dmitry Glukhovskyval, Pierce Brownnal, Richard Morgannel, Lev Grossmannel. Többek között John le Carré, Richard Osman, Neil Gaiman, Ted Chiang, Ken Liu, Cory Doctorow és Graham Moore műveit fordította magyarra. Irodalmi hírlevele a csutortokikonyvklub.substack.com oldalon olvasható.

Réti Zsófia

O. Réti Zsófia

Irodalom- és kultúrakutató, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézet Brit Kultúra Tanszékének adjunktusa. A Debreceni Egyetem angol-magyar szakján, illetve a Közép-Európai Egyetem szociológia és szociálantropológia szakján végzett. A science fiction évtizedek óta bármely médiumban kedvenc műfaja, egyik szakdolgozatát Douglas Adams Galaxis-útikalauz stopposoknak című regénye adaptációiról írta. A doktori disszertációja a nyolcvanas évek magyar popkultúráját és annak kortárs emlékezetét vizsgálta, jelenleg elsősorban a videojáték-világokban megjelenő lázadás lehetőségei foglalkoztatják, de szakmai érdeklődési területéhez tartozik a tudományos-fantasztikus irodalom és film is.

Sohár Anikó

Egyetemi oktató, kutató, műfordító, szerkesztő. Történelmet és összehasonlító irodalomtudományt tanult az ELTE Bölcsészkarán, majd tanársegédként dolgozott az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéken. Onnan került ki ösztöndíjjal a Leuveni Katolikus Egyetemre, ahol hét évet töltött, közben szerzett egy doktorátust komparasztikából, meg Ph.D.-t irodalom-, azon belül fordítástudományból, utóbbi témája a science fiction és fantasy kulturális importálása a rendszerváltást követően. 2000 óta él újra Magyarországon. Jelenleg egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetében. Érdeklődési területe az irodalom kapcsolata más művészetekkel, a fantasztikus irodalom (science fiction, fantasy, spekulatív irodalom), a mítoszok, mondák, mesék s ezek modern feldolgozásai, mindezek fordítása, a műfordítás, az interszemiotikus fordítás, a fordítástörténet és a fordítóképzés. Műfordításaiból eddig 16 regény és száznál is több novella jelent meg.

Szilárdi Réka

Bár eredetileg űrhajós-csillagász szeretett volna lenni, most a Szegedi Tudományegyetem Társadalomtudományi Intézetének adjunktusa, az MTA-SZTE Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport tagja. Magyar nyelv és irodalom, valamint vallásszociológia szakon végzett az egyetemen, majd 2013-ban doktorált narratív pszichológiából a Pécsi Tudományegyetemen, majd ugyanitt habilitált 2018-ban.
Tanít Szegeden, Pécsen, alkalmanként Budapesten és Kolozsváron.
Érdeklődési területei: narratív pszichológia, irodalmi fantasztikum, identitáskonstrukció, popkultúra, utópiák és disztópiák.
2006 óta tart a science fictionről és társműfajairól egyetemi kurzust, hisz a hálózatosodásban, barátaival és egykori hallgatóival állandóan közös projekteken töri a fejét.

Interjú a Próza Nostrán

A Zsoldos-család képviselője

Zsoldos Dávid

Kulturális menedzser és médiaszakember, a Papageno alapító-ügyvezetője. 1975-ben Budapesten született, Zsoldos Péter harmadik gyermekeként. A Zeneakadémián zongoraművészként és zenetörténészként diplomázott, alapítója volt a Fideliónak, a Klasszik Rádiónak és a Müpa Magazinnak, számos produkcióban vett részt a Sziget Fesztiváltól a Primissima Gálaestekig. A Müpa zenei szerkesztője, az Operaház tanácsadója, a Magyar Zenei Tanács elnöke, rendszeres előadója a hazai kulturális menedzsment-képzéseknek. A Jeunesses Musicales International alelnökeként és az Európai Zenei Tanács elnökségi tagjaként két jelentős nemzetközi szervezet munkájában is részt vesz